- január 1-jétől több átfogó KRESZ-módosítás lép életbe Magyarországon, amelyek az autósokat, motorosokat és a közlekedési hatóságokat egyaránt érintik. Az új szabályok célja a közlekedésbiztonság növelése, a modern technológiák bevezetése és az adminisztrációs folyamatok digitalizálása. Az alábbi három legfontosabb változást minden közlekedőnek érdemes már most megismernie és felkészülni rá.
1. 30 km/h-s „zöld zóna” a nagyvárosok belvárosaiban
- január 1-jétől a 150 ezer főnél több lakosú városok belvárosi, sűrűn lakott övezeteiben a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h-ra csökken. A döntés elsőként Budapestet, Debrecent, Szegedet, Miskolcot, Pécset és Győrt érinti, de a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy kisebb települések is önkéntesen csatlakozzanak a „zöld zónák” kialakításához.
Az intézkedés célja többek között a közlekedési balesetek számának csökkentése, különösen a gyalogosokat és kerékpárosokat érintő ütközéseké, valamint a városi lég- és zajszennyezés mérséklése. Nemzetközi példák is igazolják az intézkedés hatékonyságát: Párizsban 2023-ban vezettek be hasonló 30 km/h-s korlátozást, aminek köszönhetően az egy évvel korábbihoz képest 25%-kal csökkent a súlyos sérüléssel járó balesetek száma.
A betartást új generációs, mozgatható traffipaxok és szenzorok fogják ellenőrizni, amelyek automatikusan rögzítik a szabálysértéseket és azonnal továbbítják a bírságot az autósok számára. Az első szabályszegés figyelmeztető jelleggel 50 ezer forintos bírságot von maga után, de a visszaeső sofőrök akár 150 ezer forintos büntetéssel és büntetőpontokkal is számolhatnak.
Az intézkedést a közlekedésbiztonsági szakértők és civil szervezetek többsége támogatja, azonban az autós érdekképviseletek aggályokat fogalmaztak meg a forgalom lassulásával és a növekvő dugókkal kapcsolatban. A minisztérium szerint a tapasztalatok alapján a dugók várhatóan nem nőnek jelentősen, mivel a zöld zónák kialakítása együtt jár forgalomszervezési fejlesztésekkel, például új kerékpárutak és közösségi közlekedési sávok létrehozásával.
2. Kötelező fedélzeti vészfék-asszisztens minden új autóban
2026-tól az Európai Unió közlekedésbiztonsági irányelveivel összhangban minden újonnan forgalomba helyezett személyautóban kötelező lesz az automatikus vészfék-asszisztens (AEB). A rendszer célja, hogy a sofőr reakcióidejét kiegészítve automatikusan fékezzen, ha közvetlen balesetveszélyt érzékel – például hirtelen megálló jármű, átkelő gyalogos vagy figyelmetlen kerékpáros esetén.
A statisztikák szerint az ilyen rendszerek akár 40%-kal is csökkenthetik a városi koccanások és gázolások számát, mivel sok esetben a sofőr észlelése késik vagy hibás. Az intézkedés a városi közlekedésbiztonságot hivatott javítani, különösen a gyalogosvédelmi zónákban.
A szabályozás a régebbi járművekre nem terjed ki, azonban a kormány ösztönözni kívánja az önkéntes utólagos beszerelést adókedvezményekkel és biztosítási díjkedvezményekkel. Az autógyártók jelezték, hogy a technológia ára az utóbbi években jelentősen csökkent, így a kötelezővé tétel nem fogja drasztikusan megdrágítani az új járműveket – az előzetes becslések szerint az autók végfelhasználói ára 150-200 ezer forinttal nőhet az új rendszer miatt.
A sofőrök részéről a fogadtatás vegyes: sokan üdvözlik a biztonságnövelő funkciót, mások attól tartanak, hogy az automata rendszerek „túlérzékenyek” lehetnek, és indokolatlan fékezéseket hajthatnak végre. A minisztérium szerint a technológia folyamatosan fejlődik, és a rendszer működéséről széleskörű tájékoztatást fognak adni a járműtulajdonosoknak.
3. Digitális rendszám és online forgalmi bevezetése
2026-ban megkezdődik a digitális rendszámok és online forgalmik bevezetése, első körben az újonnan forgalomba helyezett autóknál. Az „okos rendszámok” beépített chipet és QR-kódot tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a jármű azonosítását, a forgalmi engedély és a biztosítás érvényességének valós idejű ellenőrzését, valamint hosszú távon akár az útdíjak és parkolási díjak automatikus fizetését is.
A hatóságok szerint az új rendszer jelentősen megkönnyíti az ellenőrzést, csökkenti a hamis rendszámok és okiratok használatát, és egyszerűsíti az adminisztrációt. Az autótulajdonosok számára előny, hogy a forgalmi engedély digitális formában, mobilalkalmazásból is elérhető lesz, így nem kell mindig magunknál tartani a papíralapú dokumentumokat.
A digitális rendszám bevezetése fokozatos lesz: 2026-ban csak az új autók kapják meg automatikusan, a használt járművek tulajdonosai 2027-től válthatják ki önkéntesen, 2030-tól viszont már minden jármű számára kötelező lesz. A rendszámcsere díja várhatóan 25–30 ezer forint lesz, amit részben állami támogatás csökkenthet.
Az intézkedést üdvözölték a közlekedési szakértők, ugyanakkor adatvédelmi aggályok is felmerültek: a chip révén a jármű mozgásának követése technikailag megoldható, amit civil szervezetek kifogásoltak. A minisztérium szerint a rendszer csak a szükséges adatokat tárolja, és az információkhoz kizárólag a hatóságok férhetnek hozzá.